Archive for április, 2006


R&R

Szóval a szünetem első fele kiheveréssel kezdődött. Csütörtön (13.) Tünde felhívott, és megkérdezte, el tudnék-e vele menni a szülei helyett Egerbe, mert nem lehet visszaváltani a lefoglalt helyet, az anyja pedig kórházba került. El akartam kezdeni a magyar tételek kidolgozását, helyette végre kinyomtam a No One Lives Forevert.

Pénteken el akartam kezdeni a magyar tételek kidolgozását, elkezdtem anyagot gyűjteni az én hét csodám művtöri házidolgozatra, közben bejegyzést vettem fel a blogomba, több mint egy hónap kihagyás után.

Szombaton vallási, világnézeti, lelkiismereti és egészségügyi okokból pihenőnapot tartottam.

Vasárnap el akartam kezdeni a magyar tételek kidolgozását, és megírtam a házidolgozat nagy részét, miközben három napra összepakoltam a cuccaimat.

Hétfőn már nem akartam tételeket írni, hanem hajnali fél nyolcra kimentem a Keletihez, és elindultunk Tündével, Viktorral, Tünde unkatestvérével, és velem Egerbe… kocsival. Viktor vezetési stílusából adódóan Tünde ennek nem örült túlságosan. Egész végig. XD Út közben autós balesetekről beszélgetgettünk, és hogy ő hogyan úszta meg a Reanult Thaliával, hogy 160-nal előzött meg egy kocsisort… miközben vagy 150 métert bukfencezgetett elévágva a többieknek, és hogy remegett és nem tudott visszaszállni az autóba az a jó csaj, aki a konvoj elején ment. 😛 Ez se nagyon tetszett Tündének. Nem értem a nőket. Komolyan.

Miután megérkeztünk, megnéztük a szállást, majd elindultunk városnézni. Szokásos. Bazilika, Dobó tér, vár, panoptikum, fegyverkiállítás, jégeső. Mi persze nem vártuk meg, míg eláll. Inkább eláztunk, minthogy várjunk 10 percet. Persze váltócipőt senki se hozott, minden mást szerencsére igen. Leszámítva hajszárítót és arcszeszt. 😛 Kis délutáni pihenés után Viktorral elmentünk körülnézni a városba, Tourinformot meg szórakozási lehetőségeket keresve. Ugyan háromszor kérdeztem meg Tündét, akar-e jönni, de félálomban nemleges választ adott. Persze ettől még sértődés volt, mikor visszajöttünk, hogy mi a ***** mentünk el nélküle. *sigh* Tourinformot ugyan nem találtunk, de este elmentünk együtt biliár…, izé, bénázni. Visszaérve Tünde még mindig durci, hazaakarokmenni stb. Viktor rossz konfliktuskezelő. Én csak annyit mondtam, aludjon egyet és majd elmúlik.

El is múlt. Kedden, reggeli után megcéloztuk a sarki boltot, és vettünk egy kis kaját, majd Viktort visszaküldve Tündével elmentünk abba a Tourinformba, amit persze Viktorral nem találtunk. Szépasszony-völgyet és a Szalajka-völgyet összekeverve (én pedig mondtam), elindultunk délelőtt navigálásommal a Szalajka-völgybe. Gyönyörű környék. Sok kanyar déja vu feelinget hozott felszínre elmúlt osztálykirándulások szellemét megidézve. Végigsétáltunk Szilvásváradtól a fátyolvízesésig, majd vissza. Lemerült a fényképezőgépben az aksi, és persze nem hoztam el a pótelemeket. Hazafelé Szarvaskőn is megálltunk. Az ott lévő sziklát szerettem volna megnézni, még mindig nosztalgiázás céljából. Ezt kvázi leszavazták a szemközti magasabb hegyen lévő Vodafone kilátó meghódításáért cserébe. Ez nem lett volna gond, ha a hegy nem épp kőbánya lett volna, és innenső oldala nem 60°-ban emelkedik. A helyieket ösvényről kérdezgetve, csak elbátortalanítani akartak minket, aztán végül egy iszákos öregember eligazított minket egy "ösvény" felé. Hát, a szentgyörgyvirágok tényleg dögivel nőnek ki a murvás talajból, de valahogy nem tudtuk őket kellően kiélvezni. Először láttam értelmét a sétabotnak. Eddig mindig csak felesleges púpnak gondoltam, nem hittem, hogy ilyen emelkedőn esetleg gyorsabban lehet vele haladni. Szóval mire felértem, kétszer leizzadtam. Vagy 5 perc múlva a többiek is utólértek, a gyönyörű kilátásból adódó hangulatot a "Nézd meg van-e benned kullancs." mondattal azonnal agyoncsapva. Pihentünk vagy háromnegyed órát, aztán kerülőúton leindultunk. Hazafelé még egy Tescot megejtettünk.

Szerdán a reggeli teendők után kiköltöztünk, és elindultunk a termálfürdő felé. Egy kis nagymedencézés után megcéloztuk a 38°C-os gyógyvizet. Igen. Szűk egy órát ültem benne, már nagyon kellett. 😀 Készítettünk pár képet itt is. Ja igen. És volt hajszárító. Boldog voltam. Nem volt kedvünk hazamenni utána, de hát. Nem akartunk későn se indulni, hogy aznap ne estére érjünk vissza.

Délután megint nem volt kedvem magyar tételt írni. De befejeztem a művtöri házidogát. Mármint amihez még kedvem volt. Az utolsót már nem tudtam lefordítani, így ráengedtem az első fordítóprogramot, amit a Google feldobott.

A szünet ezzel véget ért. A többire kevésbé emlékszek. Egy hete vasárnap vittem el a képeket Tündének, aznap se tudtam magyar tételt írni, kimentünk a Margit-szigetre, aztán hazamentem olyan este kilenc körül. Hétfőn szokás szerint nyugis délutánnak nézhettem elébe. Tünde viszont felhívott, akarok-e jönni a ZP-be, mert pár haverjával elmennének. Mivel olyan szépen kérte elmentem, sajnos időközben kiderült, hogy mindenki visszamondta… Aznap éjfél után értem haza. Csütörtökön matekból írtunk próbaérettségit, pénteken meg töri témazárót két témakörből. És még mindig nincs magyar tételem.

Reklámok

Levegővétel

Üdv mindenkinek így április utolsó napján. Nem volt eseménytelen ez a hónap sem. Voltak hetek, amik hárommal felértek: mire végetért, a hét elejei események mintha egy hónapja lettek volna… Szubjektív idő rulz.

Így viszont nem tudom már mennyi ideje akartam ide írni, lenne is mit, fel is írtam a Nefelejcs Noteszbe (ugyan most kiwi van az elején :P), a témák meg Donnie Darko review, zenei témájú bejegyzés featuring Vienna Teng, Nickelback és legfőképpen Placebo, élménybeszámoló Egerből és a meghosszabbított szünetről, meg hogy napló ízt is adjak néha a blogomnak, heti események, persze ami megmaradt…

A Media Playerben most a The Ultimate Showdown of Ultimate Destiny megy, fogyasszad egészséggel.

És egy kvázi technikai jellegű bejegyzés.

Röviden az oldalról. Amint látjátok kaptam az alkalmon, és kibővítettem a blogomat három RSS feeddel és egy beágyazott media playerrel. Egyenlőre a media playerben a Foo Fighters Best Of You-ja fog menni, amíg időm lesz találni valami mást is. Nem indítom autómatikusan, hogy ne foglalja a sávszélet minden alkalommal, amikor idelátogat valaki. Kellemes kis cucc ez a Power Toy, fogok még kísérletezni, ha majd ráérek.

Nem szorosan, de idekapcsolódik, hogy végre felvettek a Windows Live Messenger bétatesztjére, így most azon beszélgetek, sajnos a MsgPlus még nem tart stabil bétás verziónál, de mire végleges formáját eléri a Live Messenger, addigra a Plus is eléri a 4.0ás, Liveot is támogató verzióját. Mivel kaptam meghívási lehetőséget, ha valaki szeretne jelentkezni bétatesztre, kérem szóljon nekem, amíg el nem küldöm. Mellesleg lehet jelentkezni is, és a következő bővítésnél bekerülsz. Maga a messenger számomra legszembetűnőbb különbsége a fájlmegosztás módja. Megosztott mappákat hoz létre (manuálisan nem is sikerült töröni), amibe valószínűleg bemásolja a megosztandő fileokat (NTFSnél gondoltam volna, hogy inkább fizikai linket hoz létre, hogy ne legyen duplikált elem… nem tudom még, hogy működik), amiket nem elérhető állapotban is meg lehet nézni a másik félnél… legalábbis állítólag, mert nekem nem volt még alkalmam tesztelni. Kicsit bugos még a Mit hallgatok opció, a listában nincsenek kis thumbnailek, legalábbis nem sikerült bekapcsolni, az MSN Spacest nem szinkronizálja a névjegykártyára, egyenlőre, de a partnerek kezelése sokkal gyorsabb a kihelyezett gomb miatt. Vannak még kis apróságok, de fagyást vagy hasonlót még nem produkált szerencsére, nem úgy mint a 7.5, mikor MSN Spacest látogattam, bár az MsgPlus miatt is lehetett… sőt…

A másik új fejlemény, hogy hosszú hónapok könyörgése után végre kaptam iWiW meghívót. WOOT! Sikerült a régi gyöngyösi osztálytársakat újra megtalálni, meg összejött innen-onnan az a 83 kapcsolat, amit jelen pillanatban számolok. Csak energiám nincs még sok, bár hó eleje óta javul a helyzet. Már csak elpocsékolni nem kéne ezt. Visszatérve az iWiWre, ezen is látszik, hogy erősen béta fázisban van. Instabil, lassú, épphogy funkcionális, de így is egy zseniális ötlet kevésbé zseniális megvalósítása. Csak a java motorral van gondom, bár ők biztos jobban tudják. Mindenesetre várom már, hogy stabilizálódjon kicsit, meg végre küldözgessenek meghívót… XD

Vége.

Rég írtam errefelé. Az elmúlt időszak kicsit hajszás volt, és a most rámtört szünet se telik nyugodt lélekkel… Igazság szerint épp magyar tételekkel kéne foglalkoznom. Sürgősen. Azt hiszem valami magasabb létforma segítségére szorulok ebben, mert hogy se kedvem, se energiám, de amint ezt befejeztem, nekilátok.

Mellesleg ebben a pillanatban érkezett meg az új útlevelem, és mivel a repülőjegy meg van véve, minden gyakorlati akadály elgördült a franciaországi utam elől. Július 5-én indulok és 17-én jövök haza, úgyhogy minden kedves érdeklődő figyelmébe ajánom, hogy a fenti időpontok között nem leszek elérhető.

A szerdai Neumann Nap jól ment, minden tekintetben jobbak voltunk mint egy éve. 😀 Leszámítva persze, hogy a notebook aksija nem húzta ki a végéig, és menet közben kellett cserélni, meg hogy a Sajték által szervezett rész döcögősen ment, de hát be kell tanítani a következő generációt. Mi elballagunk, ők folytatják a vetítést. Azért jó votl látni, hogy megint végig teltház volt, annak ellenére, hogy nagyon sok más program is hívogatta az aktívabb embereket. Minden résztvevőnek, szervezőnek és segítőnek ezúton mondok köszönetet.

Ennyit magánéletem taglalásáról. Üdv.

%d blogger ezt kedveli: