Category: Blog


Mókuskerék

Nem nagyon terveztem, hogy most írok, de nagyon esedékes, ahogy elnézem. Szóval hirtelen felindulásból elkövetett hiánypótlás következik.

Aznap vasárnap még bementem a Westendbe Tündével, mert megígértem neki, hogy együtt megyünk nekem táskát venni. Végül egy jó Monarchi 2,5 zsebes bőrtáskára esett a választás, 12 évig a hátamat húzta, most a karom erősödjön… 😀 Jelenleg kb. 3 füzetből gazdálkodok. A fennmaradó zsebet szeretném egy jó notebookkal kitölteni, ami valószínűleg karácsony előtt még esedékes lesz apám és a T-com jóvoltából.

A második hét péntekén rektori szünet volt, így beugrottam a Neumannba, meglátogatni a sok szerencsétlent. Így visszamenve nagyon… bezártnak és lepusztultnak tűnik. Nem feltétlenül fizikailag. De mindenképpen kicsi. 🙂

Javában tart a szorgalmi időszak. Elég szép kis órarendet válogattam össze magamnak (heti 37 óra, össz. 33 kredit), úgyhogy szinte minden időmet le is foglalja. Olyan, mint vikinget engednéni a svédasztalra. Nagyon szeretem, amit tanulok (többnyire… kinek van kedve mondjuk statisztikázni pl.), csak a számtech üldöz folyamatosan, nem akar békén hagyni. Jövőre programozni is fogok megint… Sok bevezető tárgyat tanulunk még, a törzsanyagot jelenleg a Mechanika teszi ki, így a legélvezetesebb órák most a matekok… (Pláne a dgy-féle specik, mint csoportelmélet vagy a rezgések.) Megvoltak az első ZHk is, a legtöbbre a szünet utáni hetekben fog sor kerülni. Tanulni többnyire on-the-fly tanulok, sajnos nincs sok erőm, kedvem meg semmim ahhoz, hogy előkotorásszam a jegyzeteket és külön nekiüljek mondjuk az egyedüli szabad szerda délutánomon, vagy pénteken. Vasárnap azért ráülök a beadandókra.

Csak a bürokrácia ne lenne. Annyit kell foglalkozni sokszor az iskolával, mint amennyit tanulással se kéne. A felmérő matekdogám nincs meg. NAGYON kellemetlen. Felettébb biztosnak érzem, hogy sikeres volt, csak a baj, hogy a BevMatot így is fel kellett venni, csak felmentenének. Namármost és felvettem egyet anno, és bementünk az első órára, hogy a tanártól információt szerezzünk. Azt monsta adjuk le azt, és létezik egy olyan kurzus, ami csak adminisztratív, és oda kell annak jelentkezni, akinek sikerült a kritérium vizsga. Le is jelentkeztem. Csak a kurzus nem létezett az ETRen. Úgyhogy az úgy is maradt… A dolgozatom után 2-3 nap is órákat rohangáltam de senki se tud semmit. Nem voltam a doga kiosztáson, mert kiment a fejemből, és elmentem helyette a Questurába, hogy mi van a diákkal. Mire visszajöttem, már csak az üres terem volt, azóta nem sikerült értelmes eligazítást kapnom.

De a diák se semmi. Én A lappal rendeltem, úgyhogy küldtek egy levelet egy csekkel, amit be kellett fizetni augusztus 5-ig, és azt írták, hogy addik a fényképemet és az aláírásomat is töltsem fel egy webes felületen keresztül, amihez majd e-mailben küldenek jelszót és felhasználónevet. A csekket befizettem augusztus 3-án, de nem kaptam e-mailt. Ezért az ügyfélszolgálathoz fordultam, hogy vagy fizessék vissza a pénzt, vagy engedjék pótolni a hiányzó dolgokat. Az ügyvezető visszaírt, hogy küldjem el neki, majd ő belülről feltölti. Elküldtem, de nem kaptam visszaelzést. Questurában nem tudtak felvilágosítani, mert az A lappal rendelt diákokról ők nem tudnak semmit se. Hát jó. Hetekkel később megérkeztek az A lapos diákok, úgyhogy ellátogattam megint. (Mindig akkora a sor, hogy kilóg az irodából az utcára.) Telefonálgatás után a srác azt mondta a nyomda készen állna, de nincs igazolványkép és aláírás. Na bumm. Setettem. Jó ezt a helyszínen pótoltam, ez volt szeptember 20-án. Azt mondták, talán október végére meglesz, ha szerencsém van, nézzek, be ha nincs, akkor csináltathatok ideiglenest 500ért. Kösz. Az igénylést mellesleg 25-én küldték tovább, legalábbis az ETRben ez szerepel. A héten szerdán voltam benn, de még nincs meg, majd küldenek értesítést ETRbe. Kell ideiglenes diák? Kell a halálnak. Nem fogok 500at kifizetni, ha nagy a gáz, meglobogtatom az iskolalátogatásimat. Azért remélem egyszer megérkezik…

Kevésbé komoly, annál ironikusabb. Négy héten keresztül szenvedtem, hogy végre meglegyen az olvasójegyem. Ez teljességgel az én hibámból adódott. Első héten, csütörtökön (amikor a legtöbb időm van és arra járok, mivel az óra csak 12:30kor kezdődik, az előző meg végetér 12 körül) lementem, hogy olvasójegy kéne. Jó persze, diák vagy iskolalátogatási, személyi és lakcím. Mivel cuccot nem lehet behozni a könyvtárba, a táskám a 7. emeleten volt az épület túloldalán, benne az iskolalátogatásival… *sigh* A közlekedés nagyon lassú az épületen belül (legalábbis, ha lifttel akarsz közlekedni, márpedig nem szívesen rohanok fel és le 7 szintet) így nincs esély oda-vissza megtenni az utat, regisztrálni és visszaérni óra előtt. Ennyit erről. Második hét (Ne kérdezzétek, miért nem lógtam el valamit, csak hogy beiratkozhassak.). Mivel abban a farmeromban voltam, aminek kicsi a zsebe, és kényelmetlen onnan előkotorni a bérletet a vonaton, a tárcámat a táskámba tettem. Ellenben nagyon odafigyeltem, hogy ezúttal az iskolalátogatási papírt ne hagyjam ott a teremben. Persze csak a könyvtárban esett le, hogy a személyi és a lakcím nincs nálam ezúttal. Konklúzió: második próbálkozás is sikertelen. Harmadik hét. Nem is próbálkoztam. A Mafihébe kellett azt hiszem ellátogatnom, mivel két napot hiányoztam, és jegyzeteket akartam fénymásolni, mellesleg feliratkoztam tagnak is, hogy majd a CERNes látogatást jól bealapozzam (30 helyett 20 ezer körüli tagoknak a kirándulás). Negyedik hét. HÁHÁ. Ezúttal senki sem állhatja az utamat! Diadalittas mosollyal kotortam elő a táskából az iskolalátogatási papírt, ellenőriztem az irataimat, és elindultam lefelé, titkon attól félve, hogy beomlik a folyosó, vagy történik megint valami, ami miatt újra meghiúsul a próbálkozásom. De nem! Elértem a könyvtárat, ami normálisan nyitva volt, és odajutottam a pulthoz is, és el is fogadták a papírokat és ki is válthattam az olvasójegyem. Mivel volt még pár percem, körbefutottam a földszinten, és megnézegettem, mik vannak, de nem kölcsönöztem még semmit. Csak most, szünet előtt mentem le, és nézegettem meg, mije van a könyvtárnak, és elhoztam Martin Reestől a Csak hat számot (eredeti angol van csak, ráadásul Rees dedikálta Marx Györgynek… :D), úgyhogy megvan a szünetre az olvasnivaló.

Körülbelül beállt az étkezési rendem is. Hétfőn és kedden kritikus inkább csak, hogy napközben normális ételt találjak. Hétfőn reggel 8-tól este 20-ig benn vagyok. Nincs reggelim, ha csinálnak otthon szendvicset, azt tudom vinni, ha nem, nekem nincs időm csinálni. Többnyire kibírom 12ig kaja nélkül, talán egy 0,5les üdítővel, aztán a statisztikáról elmegyek, leteszem a cuccaim, és átsétálok a BME menzájára. Az ELTE bűféje elég borsos, nagyon nem éri meg, és nem is laktat. Ha meg átmész, az nagyon sok idő, még akkor is, ha az út túloldalára kell csak átsétálni. Hétfőn nem sietek, megnézem mi a menü, többnyire meg is veszem (462, Shodex utalványt elfogadnak), de meg is hagyom. Vagy mert nem túl jó valamelyik fogás, vagy mert összeszűkül a gyomrom a koplalástól, és nem fér bele… 😦 Kedden már nehezebb, ugyan csak 9-től 18-ig vagyok, de olyan óra nem igazán van, amit szívesen ellógok. BevFiz után van lehetőségem elmenni (kb. 12:45re vége van), de utána a Déli tömbben vagyok biológián, és ez minimum +5 percet jelent, de abból se nagyon csinálok ügyet. A többi napon 10-kor kezdek és 16 előtt végzek, úgyhogy nem ebédelek ott, sőt, többnyire otthon reggelizni is van időm, esetleg veszek egy szendvicset a büfében, aztán már csak otthon kajálok.

(Tegnap itt véletlen nyomtam egy power gombot, és kilőttem a gépet. Aztán elmentem aludni, úgyhogy most folytatnám, bár gondolkodtam, hogy ideje új postba kezdeni lassan…)

Mivel 20-án kijött az új Ákos album, azt terveztem, hogy ma beugrok a városba, és veszek is egyet. Kedvem lenne máshoz is, de egyenlőre nem tudom mi lesz, lehet hogy még most meg kéne tanulni, mert hétvégén már tuti késő. Szerintem csütörtökre vagy péntekre hagyom, azokra a napokra úgyis megvan a fix esti program, úgyhogy csak korlátozott lehetőségeim vannak, és tökéletesen megfelel tanulás céljára.

Azt hiszem ennyi egyenlőre elég szócséplésnek. A közeljövőben várható a folytatás. Üdv!

Sulikezdés

Az augusztusom eleje elég sűrű volt, a végén viszont sikerült összehozni egy hét semmittevést. Ennek ellenére nem volt kedvem a múlt hónapban írni. Most is csak azért írok, mert lusta vagyok végre felállni, megebédelni, és belevetni magamat a városba, hogy mondjuk legyen mibe írnom holnap, vagy vegyek (brrr kiráz a hideg) végre magamnak egy normális táskát.

Szeptemberre elég gyorsan felpörögtek az események, pénteken csak egy fogadalomtételért kellett bemenni, hétfőtől viszont benn voltam csütörtökig, reggel 10-től majdnem este 5-6-ig. Két felmérő, beiratkozás, eligazítások, meg gyorsított ütemű matekórák jöttek egymás után, és persze össze kellett hozni az órarendet mellette, nem igazán tudtam intézni a saját ügyeimet, mint pl. felmentés számtech alapismeretek alól, vagy meglátogatni az oktatómentort stb. Ettől eltekintve elég kellemes az egyetemi lét, csak még nem tudom, hogy fogom túlélni étel nélkül. Remélem mégis lesz annyi időm, hogy ellógjak ebédelni néha.

Most pedig szerintem összeszedem magam, és jutok valamire, márha lehet egyáltalán jutni valamire vasárnap…

Július végi láz

Üdv mindenkinek a Föld napos oldaláról. A szünetem elment. Szomorúan konstatáltam, remélhetőleg hétfőtől kicsit lazább lesz az egész napos elfoglaltságom, mint most… 

Első héten kedden még ringyózt telepítettem a Zsoltnak, aztán csütörtöktől hosszú hétége nagyszülőknél. A második hetet sikerült relatív nyugalomban eltölteni. Hétfőn megmutattam a képeimet Tündének, csütörtök este meg Deák Bill volt ZPben.

A jelen hét viszont dögrovás. Én vagy csak sok pénzért vagyok hajlandó dolgozni, vagy csak ingyen. 😀 Utóbbit szívom egész héten egy gyerektáborban, egész nap kisgyerekekkel kell foglalkozni, nekem 11-13 évesekkel… Ha meg nem, akkor másnapra készülni. Még remélem van fél órám, egy órára ugrottam haza, aztán megyek is vissza (még le kéne zuhanyozni… XD).

Hja és közben felvettek az ELTE-TTK fizika BSc szakára 136 ponttal. A ponthatár 96 volt, igen, idén is nagy volt a túljelentkezés… 😀 (130 helyre 362-en jelentkeztek, első helyen 108). Szóval most a levelet várom.

Ezzel le is zárom a hónapot, jön az augusztus, már csak hat és fél óra van hátra.

Újabb Létösszegzés

Mégegy blogbejegyzés a blogról. Ma, június 12-én lett az MSN Spaces blogom pontosan egy éves. Meg is ünnepeljük SamBakZa jól ismert "There She Is" nevű flash folytatásának, azaz a "Cake Dance"-nek a premierjével. 😛

Egy ilyen állomás nem maradhat összegzés nélkül, az összegzés pedig a kötelező visszatekintésből és a jövő felé támasztott elvárásokból álljon itt röviden.

Lassú, nehézkes indulás után voltak jó pillanatok, hogy reálisan fogalmazzak. (Ezek közé nem sorolom be a szeptemberi értelmetlenségi maratont.) Lustaságomból kifolyólag akadozott a frissítés, értékelések kevés számmal lelhetők fel, pedig szívesen venném, ha véletlenül kinőne a semmiből egy-kettő, nem beszélve az időigényes filozófiai elmefuttatásokról. Igyekeztem több szót ejteni a hétköznapokról, mint ami ösztönösen jönne, mivel ez egy napló lenne vagy miaszösz. Közepes sikert könyvelhettem el, figyelembe véve, hogy világnézetem szerint az élet fontos dolgai és eseményei nem feltétlenül feleltethetőek meg egyértelműen az anyagi világ egy-egy dolgával illetve eseményével. Fogalmazom meg óvatosan és általánosan, mint mindig, nem zárva ki olyan élőlények létezését, akik ez valahogy nem így tapasztalják. Nem, nem is próbáltam szarkasztikus lenni. Most se ironikus. Technikai szempontból természetesen a kezem nagyrészt meg van kötve az adott környezet lehetőségeivel, amit megpróbáltam a lehető legjobban kihasználni. Minden ennél mélyebb változtatáshoz a tőlem a feladatra szánt erőforrások enyhén szólva nem elegendőek. Szóval a hosszú kitérő után véleméynem szerint az elmúlt évet egyértelmű pozitív mérleggel könyvelhette el a blogom.

Ami a jövőt illeti. A tendenciát folytatnám. Nem ígérgetek semmit, amit nem ígértem azt betartom, lesznek postok, lesz mikor nem lesznek. Lesz mikor én se leszek, de ez nem fog feltűnni az átlagos postsűrűség miatt. Valószínűleg. Megpróbálok érdekfeszítő maradni, legalább nyelvezetben.

Akartam még valamit mondani, de ez a post nem egy nap alatt született, és elfelejtettem menet közben. Mindenesetre üdvözletem minden olvasónak. Egy év múlva valószíbűleg ugyanitt, ugyanezen a napon, hasonló okokból.

Csendtörés

Keményen tartanak az érettségik. Nem e pillanatban csak úgy általában. Természetesen, mint mindig, most is a megszokott munkatempómban készültem és készülök rájuk. Magyarra fordítva egy betűt nem tanultam. Persze ez tarthatatlan állapot. Egyesek szerint, én úgy tűnik, stabilan tartom. Az érettségi nagyját, az írásbeliket úgy érzem sikeresen teljesítettem így, a gond a nehezével, a szóbelikkel merülhet fel.

Félreértések és felháborodások elkerülése végett tervezem a hetet tanulásra szánni, figyelembe véve, hogy informatikából pénteken, matematikából pedig hétfőn szóbelizek emelt szinten, és nem vagyok maradéktalanul biztos a képességeimben. Ezek sikeres teljesítésével az érettségi nagyja és neheze is a hátam mögött lesz, beleértve a felvételi pontjaim 95-100%-át. A hátralévő irodalom, nyelvtan, illetve történelem vizsgák sikeressége tehát kevésbé életbevágó, mint inkább presztizs kérdés. Persze leginkább én követelném meg magamtól, hogy jól teljesítsek, de minimális (értsd 12 év :P) előzetes felkészültséggel. Tehát a cél: informatikán és/vagy matematikán jól teljesíteni, minden más tantárgyból minimum megtörni a kellemetlen csendet. Hát igen. Kitartás.

A Media Playerben a Say Something töri meg a csendet, egy ismert és annál kevésbé kedvelt témát feldolgozva az intenretes társadalom mindennapjaiból.

%d blogger ezt kedveli: