Category: Philosophy


A Fragment of The Ego

Why am I allways thinking in english when I get… depressed under the flag of "poetically philosophic"?
Reklámok

Ha

Kedvenceim közé tartozik Kipling: Ha című verse. Szép tömören összefoglalja, hogy mik azok a jellemtulajdonságok, amelyekre törekednünk kell emberként. Sajnos nem találtam igazán jó magyar fordítást (Ha jól emlékszem, belebotlottam 3-ba, de abból talán egy volt elég pontos. Nem a Kosztolányi-féle ugyan az irodalmi szempontból jobb, nem is a Devecseri-féle pedig az közelebbi fordítás), az eredeti angol szöveggel szeretek rá hivatkozni, így is tanultam meg.

Rubyard Kipling: If

 
If you can keep your head when all about you
Are losing theirs and blaming it on you;
If you can trust yourself when all men doubt you,
But make allowance for their doubting too;
If you can wait and not be tired by waiting,
Or, being lied about, don’t deal in lies,
Or, being hated, don’t give way to hating,
And yet don’t look too good, nor talk too wise;
 
If you can dream – and not make dreams your master;
If you can think – and not make thoughts your aim;
If you can meet with Triumph and Disaster
And treat those two imposters just the same;
If you can bear to hear the truth you’ve spoken
Twisted by knaves to make a trap for fools,
Or watch the things you gave your life to broken,
And stoop and build ’em up with wornout tools;
 
If you can make one heap of all your winnings
And risk it on one turn of pitch-and-toss,
And lose, and start again at your beginnings
And never breath a word about your loss;
If you can force your heart and nerve and sinew
To serve your turn long after they are gone,
And so hold on when there is nothing in you
Except the Will which says to them: "Hold on";
 
If you can talk with crowds and keep your virtue,
Or walk with kings – nor lose the common touch;
If neither foes nor loving friends can hurt you;
If all men count with you, but none too much;
If you can fill the unforgiving minute
With sixty seconds’ worth of distance run –
Yours is the Earth and everything that’s in it,
And – which is more – you’ll be a Man my son!
 
(Mellesleg találtam pár jó idézetet. Nem, nem az esküvősek… -_-")

Épp lenn voltam, és egyéb kaja híján majonézes kukoricasalátát csináltam, amikor a TVben menő Vodafon reklám ütötte meg a fülemet… Hmm. Elgondolkodtam… az emberek tényleg ennyire hülyék? A reklám jó viccnek tűnik, de ha megnézzük, mit is üzen? A képedbe vágja, hogy egy állat vagy, alsóbb rendű életforma, aki csak vegetál, és az ő termékét vásárolja. Méghozzá hajnalban. Ki vesz mobil előfizetést hajnalban? Ez engem személy szeritn sért. Igen, és azt látva, hogy az emberek erre nem reagálnak, valami igazság lehet a reklámban. Senki se jelent meg a Vodafon épülete előtt, hatalmas feliratokkal tüntetve, hogy kikérik maguknak, hogy így sértik az intelligenciájuk, és azonnal szüntessék meg a kampányt. Persze, a TV nézéshez szokott ember keresztülnéz ezeken. Persze, senki fel se figyel rá. Tudat alatt sugalják nekünk, hogy, igen, ez a normális, mindenki konzumidióta, állj be a sorba. És az a kevés, aki ennek hangot adna, túl van harsogva a másik kevés által, aki viszont jól jár. Szép időket élünk.

"Don’t try to live so wise.
Don’t cry ’cause you’re so right.
Don’t dry with fakes or fears,
‘Cause you will hate yourself in the end."
Akeboshi

%d blogger ezt kedveli: