Üdvözlöm azokat, akik véletlenül megint ide tévedtek. A laborjegyzőkönyvek böngészgetése közben tettem rá a kezem újra a következő könyvismertetőre. Múlt évben felvettem egy kötelezően választható tárgyat, abból kellett egy ismertetőt írni.
A Personal View of the Search for God

Penguin Books, 2007, 284 oldal

Carl Sagan, híres csillagász és asztrofizikus, a földön kívüli élet kutatásának egyik legismertebb alakja. 1996-os haláláig a Cornell egyetem csillagászati és űrtudományi tanszékének professzora, a bolygókutató laboratórium vezetője volt. Kutatta a Mars és a Vénusz légkörét, fontos szerepe volt a NASA űrszondái (Mariner, Voyager, Viking) tudományos programjainak tervezésében, irányításában, valamint a SETI programok egyik megindítója és vezetője is volt. Neve azonban leginkább tudomány-népszerűsítő munkája révén maradt fenn a köztudatban.

Cover Art

Halálának 10. évfordulójára jelent meg özvegye, Ann Druyan szerkesztésében az 1985-ben Glasgowban, a Gifford Lectures keretében megtartott előadássorozatának átirata. A Gifford Lectures egy nagy tekintélynek örvendő előadássorozat, amely négy nagy skót egyetem, az edinburgh-i, a glasgow-i, a St. Andrews és az aberdeen-i egyetem szervezésében kerül megrendezésre, immár több mint 100 éve. Az előadássorozat célja, hogy „segítse és terjessze a természeti teológia tanulmányozását”, és olyan neves tudósok is tartottak előadást, mint Arthur Eddington, Alfred North Whitehead, Albert Schweitzer, Niels Bohr, Werner Heisenberg, Freeman Dyson, Richard Dawkins, Roger Penrose, Martin Rees vagy Polányi Mihály a teljesség igénye nélkül. A könyv címe Sagan egyik sokat olvasott könyve előtt tiszteleg, amely a pszichológus és filozófus, William James 1901-es Gifford Lecture előadásából készült, a címe „The Variety of Religious Experience”.


Az előadás megadott témája „The Search for Who We Are”, avagy Önmagunk keresése, és a szerző beszél a vallás és a tudomány kapcsolatáról, valamint kifejti benne személyes küldetését a mérhetetlen világegyetem természetének megértésére. A sorozat 10 alkalomból állt, amelynek vezérfonalára épül fel a könyv 9 fejezete, valamint külön fejezetben az egyes előadások utáni kérdések és válaszok is le lettek jegyezve. A témák nagyon sokrétűek, így sok alkalommal csak a felszínét tudja érinteni az adott területnek.

Az első fejezet, „Nature and Wonder” az univerzumban elfoglalt helyünkről szól, sok illusztrációval, amelyek egy részét a szerkesztő frissítette a Hubble újabban megjelent szebb képeivel. Feltárja az olvasó előtt a világegyetem felfoghatatlan skáláját, és kontrasztba állítja az emberi kultúra földhözragadt perspektívájával, valamint megvizsgálja a vallás és a babona közi különbséget.

A második fejezet, „The Retreat from Copernicus” visszatekint arra, hogyan akadályozta az emberi előítélet és vallásos meggyőződés a tudomány igazság utáni keresését. Felveti az univerzum finomhangolásának problémáját. Megvizsgálja az antropikus elvet és a sokvilág értelmezést is ennek lehetséges megoldásaként.

A harmadik fejezet, „The Organic Universe>” foglalkozik az élet keletkezésének problémájával, valamint hogyan szorítja ki a tudományos előrelépés a nyugati civilizáció hagyományos Istenét, ahogy egyre több dolgot vagyunk képesek megmagyarázni. Felteszi a kérdést, vajon az életnek milyen formái alakulhatnak ki, majd beszél a szerves anyagok nagyarányú jelenlétére az univerzumban, és hogy mennyi idő kellhet az élet kialakulásához.

A negyedik fejezet, „Extraterrestrial Intelligence” bevezet a földönkívüli intelligencia keresésének egy múltbéli fejezetébe, majd Drake egyenletének segítségével megpróbál becslést adni a technikai civilizációk számára egy átlagos galaxisban. Beszél a civilizációközi kommunikáció formáiról, a rádiófrekvenciás kommunikáció jelentőségéről nagy távolságokon.

Az ötödik fejezet, „Extraterrestrial Folklore” a vallások kialakulásának mechanizmusait próbálja megvizsgálni. Összehasonítja a földönkívüliek érkezéséről szóló hiedelmekkel, melyekbe mélyebben bele is megy, valamint felhívja a figyelmet a szkeptikus hozzáállás fontosságára.

A hatodik fejezet, „The God Hypothesis” megpróbálja körülhatárolni, mit is értünk az alatt, amikor azt mondjuk Isten, majd felvet hat jól ismert Isten érvet, amelyek elégtelennek, vagy hibásnak bizonyultak behatóbb tanulmányozás hatására.

A hetedik fejezet, „The Religious Experience” felteszi a vallás, mint a társadalomba való beilleszkedés eszközének jelentőségét. Megpróbálja biokémiai szemszögből megközelíteni a vallásos élményt, először vadászó-gyűjtögető törzsekből kiindulva, és megvizsgálja ennek evolúcióbiológiai következményeit.

A nyolcadik fejezet, „Crimes against Creation” a nukleáris fegyverkezésről beszél, és felhívja a figyelmet egy nukleáris háború, valamint a fundamentalista gondolkodásmód veszélyeire. Megvizsgálja, milyen megoldásokat nyújthat a vallás az ilyen problémákra, és hogy ez mennyire jellemző a világpolitikára.

A kilencedik fejezet, „The Search” megfogalmazza Sagan gondolatait az emberi létezés mibenlétéről, a jelenkor kritikus jelentőségéről az emberi történelemben, a földi identitástudat kialakulásáról, és a jövőbe vetett reményéről, hogy az emberiség meg tudja találni a felmerülő problémákat, amelyek a létét fenyegethetik.

A könyv hatásos gondolatébresztő mű, amely jó összefoglalója Carl Sagan eszmefuttatásainak. Ugyan saját nézeteim szerint vallási témában egysíkú, csak felületes és közhiedelem szintű ismeretei vannak, azok azonban valóban az elterjedt nézeteket tükrözik, amelyeket hatékony és meggyőző érveléssel utasít el, miközben mély gondolatokat fogalmaz meg és alapvető kérdésekre keresi a válaszokat. A szigorú szkepticizmust és a tudományos módszert népszerűsíti, mint mindenre alkalmazható mércét. Ugyanakkor nem az ateizmus nagyhangú hívei közé tartozik, hanem egy másfajta vallásosságot próbál bemutatni, amely alapja az értelem és a megértés, két nagyon fontos emberi képesség, a tárgya pedig a határtalan világegyetem és a Természet.